Önnek mi erről a véleménye?
Ön szerint a magyar politikusok által elvégzett munka arányban áll-e juttatásaikkal?
 
Keresés

Számviteli politika

A számviteli politika elkészítését a Számviteli Törvény írja elő. Meglétét az Adóhivatal ellenőrzi bármely adónem ellenőrzéséhez kapcsolodóan.

Mint általában a szabályzatokra jellemző teljesen más formában készül el egy kis családi vállalkozásnál illetve egy több száz főt foglalkoztató Részvénytársaságnál.

 

A szabályzat elkészítéséhez nagy nértékben bele kell vonni az ügyvezetőt ugyanis bizonyos választási lehetőségekben neki kell döntenie.

 

Íme egy letőlthető Számviteli politika amely kielégíti a Hatóságok igényeit.

 

Vállalkozás:  Minta Kft számviteli politikája 2011. évre

SZÁMVITELI POLITIKA MINTA

 

TARTALOMJEGYZÉK:

 

1. A számviteli politika célja

2. Az üzleti év

3. A könyvvezetés módja

4. A beszámoló formája

5. A mérleg és eredménykimutatás

5.1. A mérleg

A mérleg formája

A mérleg tagolása

5.2. Az eredménykimutatás

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja

Az eredménykimutatás formája

Az eredménykimutatás tagolása

5.3. A mérlegkészítés időpontja

6. Számviteli alapelvek

7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok

8. Az eszközök besorolása

9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék

10. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása

11. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása

12. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából

12.1. Lényegesség kritériumai

12.2. Fajlagosan kisértékű készletek

12.3. A vevőnként, adósonként kisösszegű követelések értéke

12.4. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős

eredményhatás nagysága

12.5. A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértéke

12.6.Behajthatatlan követelések esetében aránytalan költség

13.Arányos csökkentés ( cégvásárlás esetén az egyes eszközök reális értékének

meghatározásához használt módszer)

14. Amortizációs politika

15. A valuta-és devizatételek értékelése

16. Céltartalékok képzése

17. A gazdasági események könyvelésének határideje

18. A kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma

19. Az üzleti jelentés szerkezete és tartalma

 

 

 

 

1. A számviteli politika célja

 

A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat.

 

2. Az üzleti év

 

Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.

 

Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja.

 

 

3. A könyvvezetés módja

 

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni.

Társaságunk a számviteli törvény előírásainak megfelelően a kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit.

 

A költségelszámolás választott módszere:

 

A költségeket kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveljük.

 

4. A beszámoló formája

 

A beszámoló formáját a számviteli törvény az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől, továbbá egyéb feltételektől függően határozza meg.

 

A fentiek alapján vállalkozásunk Egyszerűsített éves beszámolót készít

 

 

5. A mérleg és eredménykimutatás

 

5.1. A mérleg

 

A mérleg formája

A mérleget a számviteli törvény 1. sz. melléklet “A” változata szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével.

 

A mérleg tagolása

 

A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett.

 

 

5.2. Az eredménykimutatás

 

Az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja

 

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként (összköltség eljárással) állapítjuk meg.

Az eredménykimutatás tagolása

Az eredménykimutatás, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett.

 

5.3. A mérlegkészítés időpontja

A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.

 

A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérlegfordulónapját követő 3. hónap első napja, esetünkben az üzleti évet követő év május 30. napja

 

6. Számviteli alapelvek

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni:( Az alapelvektől csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni. )

 

6.1. A vállalkozás folytatásának elve

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése

6.2. A teljesség elve

A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

6.3. A valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

6.4. A világosság elve

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

6.5. A következetesség elve

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

6.6. A folytonosság elve

Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

6.7. Az összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

6.8. Az óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

6.9. A bruttó elszámolás elve

A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.

6.10. Az egyedi értékelés elve

Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

6.11. Az időbeli elhatárolás elve

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

6.12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

6.13. A lényegesség elve

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

6.14. A költség-haszon összevetésének elve

A beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel .

7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok

 

A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre

- az eszközök és a források értékelési szabályzata,

- a számlarend,

- a bizonylati rend,

- az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata,

- az eszközök és a források selejtezési szabályzata,

- a pénzkezelési szabályzat,

  • *az önköltségszámítási szabályzat

  •  

 

8. Az eszközök besorolása

 

Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

 

9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék


 

Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem mutatunk ki.

 

10. Az alapítás -átszervezés költségeinek elszámolása

 

 

Nem mutatunk ki.

 

11. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása

 

Nem mutatunk ki.

 

 

12. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából

 

12.1. Lényegesség kritériumai

A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit.

 

A jelentős összegű hiba

Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a 10 millió forintot.

A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni.

12.2. A valutás, devizás követelések és kötelezettségek átértékeléséből adódó jelentős eredményhatás nagysága

 

A valutás, devizás tételek mérlegfordulónapi értékelése során az összevont árfolyamkülönbözet akkor minősül jelentősnek, ha annak összege meghaladja a 300 eFt-ot.

 

 

12.3. A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértéke

 

A rendkívüli tételek jelentős eredményhatásának küszöbértékét az üzleti év mérleg szerinti eredményének 30 százalékában határozzuk meg.

 

 

13.Arányos csökkentés ( cégvásárláskor az egyes eszk. reális értékének meghat. használt módszer)

 

Cégvásárlás esetén, amikor a fizetett ellenérték kevesebb mint az egyes eszközök piaci értéke, akkor az egyes eszközök piaci értékét alapul véve minden eszköz értékét ugyanolyan arányban, maximum 20 %-al csökkentjük. Amennyiben ezután is marad különbség akkor azt negatív üzleti vagy cégértékként mutatjuk ki.

 

14. Amortizációs politika

 

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni.

Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.

Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

 

Maradványérték nagysága

Az eszköz maradványértékét – az egyedi értékelés elve alapján – a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembehelyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg.Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős.Nem jelentős, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető.

Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint.

 

Alkalmazott leírási módszer(ek)

(Ha több módszert is alkalmazunk, az egyes módszereknél meg kell jelölni az eszközcsoportot is amelyikre vonatkozik)

A) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni

 

 

Értékcsökkenés elszámolása

 

Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el.

 

Az 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk.

 

 

Terven felüli értékcsökkenések és értékvesztések és ill. visszaírása elszámolásának estei

 

Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb (20 %-al és 6 hónapon túl), mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű, vagyis egy éven túli és meghaladja a 100 eFt-ot.

A vevőnként, az adósonként kisösszegű követeléseknél - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének 50 százalékában határozzuk meg.

 

15. A valuta-és devizatételek értékelése

 

A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el:

A valutát, a devizát a számlavezető bank által meghirdetett devizavételi és deviza eladási árf. átlagán kell forintra átszámítani.

 

 

16.Céltartalékok képzése

 

 

Céltartalékképzés a jövőbeni költségekre

 

Az adózás előtti eredmény terhére, a jövőbeni költségekre nem képezünk céltartalékot.

 

 

17. A gazdasági események könyvelésének határideje

 

A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait tárgyhót követő 15-ig kell a könyvekben rögzíteni .

 

Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága:

A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, - mind az analitikában, mind a főkönyvben - és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni.

 

 

Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje

 

Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után havonta, a tárgyhónapot követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával egyeztetni.(pl.bér stb)

(kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának és a főkönyvben történő elszámolása amely csak az éves zárás keretében történik.)

 

18. A kiegészítő melléklet szerkezete és tartalma

 

A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket e törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos - más jogszabályban előírt - információkat is.

 

19..z eszközök leltározása év végén történik.

 

Az aktiválás az üzembehelyezés napján történik meg, amennyiben az eltér a vásárlás napjától dokumentálni kell.

Az eszközöket nettó beszerzési áron tartjuk nyilván. Az értékcsökkenés elszámolásának módja alapvetően megegyezik a társaásgi adó törvényben előírttal kivévé ha a valós képet jelentősen befolyásoolná. Ilyen esemény megtörténtét dokumentálni kell és a könyvekben ennek megfelelően rendezni.

 

20.Készletek értékelése és leltározása.

 

A készletet nettó beszerzési áron tartjuk nyilván FIFO elven. Leltárt december 31i fordulónappal készít a vállalkozás. Mennyiségben és értékben. Az esetleges leltárhiányról jegyzőkönyvet kell kiállítani

 

21..Pénzeszközök leltározása év végén történik.

 

22.Követelések és kötelezettségek leltározás szintén egy évben egyszer december 31i dátummal történik.

 

SELEJTEZÉSI SZABÁLYZAT

 

A vállalkozásnál a már megrongálódott, feleslegessé vált készleteket eszközöket selejtezni kell.A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell kiállítani. Amennyiben a selejtezés időpontja előre meghatározható és összege meghaladja az egyszáz ezer forintot az Adóhivatalt értesíteni kell.

Amennyiben a selejtezésre váratlan esemény miatt kerül sor a selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyet nyomtatványboltban kell megvásárolni,így minden adat megléte biztosított. A jegyzőkönyvet ebben az esetbn két tanúval alá kell íratni amennyiben a vállalkozás létszáma ezt lehetővé teszi.

 

Szeged, 2011